2015. március 4., szerda

2. Mi történt eddig?

Sziasztok! Hoztam a következő részt, ami kicsit hosszabb, mint az előző. Kíváncsi vagyok a véleménytekre. Jó olvasást!

Kate azonban még nem tudott aludni. Tulajdonképpen csak most gondolta végig hogyan került ide: Egyik este a parton sétálgatott. Fújt a szél, vihar közeledett. Aztán hirtelen rengeteg felhő gyűlt össze, majd közvetlen előtte egy kék csóva csapott a földbe. Tudta mi ez, hisz látta a Bosszúállókat. A tesseract segítségével átjárót tudnak nyitni a világok közt. Kate arra számított, hogy Thor vagy Loki jelenik meg, de helyettük Nick Fury állt ott. A lány tisztán emlékezett rá, mennyire ledöbbent. Nem gondolta, hogy a tesseract világon belül is működik. Mielőtt elfuthatott volna, Fury megragadta a karját és a fülébe helyezett egy szerkezetet, majd beindította a tesseractot. Fél perccel később egy hajón találta magát, amit szintén ismert a filmből. Fury bevezette az irodájába. Egy székre mutatott, és maga is leült.
- Katherine! Feltételezem, nem tudod miért és hol vagy. Ezekre a kérdésekre idővel választ kapsz, de előbb bemutatkoznék: A nevem Nick Fury és én vagyok a S.H.I.E.L.D. igazgatója.
Kate eddig szóhoz sem jutott a döbbenettől. Egyik pillanatban még a parton van, a következő percben pedig a Bosszúállók vezetője előtt. Nagy nehezen megszólalt:
- De ez lehetetlen! Úgy értem, ismerem magát a filmekből, tudom, hogy kicsoda, de hogy kerülök ide és mégis mit akar tőlem?
- Nos, amit a filmekben láttál, az mind megtörtént, de pont azért lett lefilmezve, hogy mindenki azt higgye mese, és így mi továbbra is titokban tudjunk dolgozni.
- És az emberek? Ők nem emlékeznek erre?
- Akik ott voltak, azokat képzett ügynökeink meggyőzték arról, hogy forgatáson vannak. A csapat tagjainak felépítettünk egy színészi karriert: kitalált életrajz, adatlap, fényképek. Kifejlesztettünk egy olyan maszkot, ami teljesen felveszi az arc formáját. Kerestünk hasonló alkatú ügynököket. Ők mennek el a forgatásokra, amik nem hozzánk kötődnek. Így mi biztonságban dolgozhatunk.
- Eddig rendben, de én hogyhogy értem, amit mond? Nem tanultam angolul.
- Amit a füledbe raktam, az egy fordító-gép. Az én hangomon hallod, amit mondok, de a saját nyelveden. Az én fülemben is ilyen szerkezet van.
- Értem. De mégis miért vagyok itt? És miért pont én?
- A Bosszúállóknak új tagra van szüksége- jelentette be Fury, mire Kate szava elakadt.
- Na de pont én? – hitetlenkedett - Egyáltalán nem vagyok szuperhős, de még csak sportos alkat sem. Nem vagyok jó futó, kötelet mászni sem tudok, nincs bennem semmi különleges – fakadt ki a lány.
Nick Fury türelmesen végighallgatta, majd folytatta:
- Olyan embert kerestünk, aki mindenekelőtt fiatal. Nem kerestünk sportos embert, mert egy új kiképzést akarunk kipróbálni, amiben gyenge testalkatú emberekből is kiváló harcost faragnak. Aztán azért döntöttünk lány mellett, mert ők több dologra képesek egyszerre figyelni. Egy nyugodt emberre volt szükség, aki nem pánikol be. A logikájának is jónak kell lennie. Úgyhogy minden ország fiatal lányainak adatait végiggörgettük.
- Az összeset? Hogyan? – hüledezett Kate.
- Egy számítógépbe betápláltuk a keresett adatokat, majd akikben minden megvolt, azokat még szűrtük, hogy kitartóak legyenek, segítőkészek és legyen akaraterejük.
- De ez akkor is számos lányra igaz. Ráadásul én még szép se vagyok. Bátor meg aztán pláne!
- Igaz, hogy sok lányra igaz ez még, – hagyta figyelmen kívül Kate megjegyzését az igazgató – de akiket néztünk, azok mind elbuktak egy-egy próbán. Apró kamerán keresztül figyeltük az életüket, szokásaikat, stílusaikat, ahogy a tiédet is. Láttuk az erényeidet és a hátrányaidat is és úgy döntöttünk, hogy te leszel az új ember. Természetesen nemet mondhatsz és akkor visszaviszünk, és minket el fogsz felejteni. Viszont ha igent mondasz – komolyodott meg Fury hangja – akkor végig kell csinálnod. Nem szállhatsz ki a felénél, nem adhatod föl! És ki kell állnod a próbád!
Kate döbbenten hallgatott. Lassan föleszmélt és megkérdezte:
- Muszáj most döntenem?
- Természetesen nem. Ez egyszerre így sok. 3 nap múlva újra beszélünk róla és majd akkor kell döntened. Addig pedig szállást biztosítunk neked és megismerheted a többieket is - felelte Fury.
- Úgy érti a Bosszúállókat? Komolyan? Ezt el sem hiszem! – lelkendezett a lány –De mi lesz, ha ők nem kedvelnek meg és nem fogadnak be?
- Ezen ne aggódj! Ők is hozzájárultak a választáshoz, ők is belekukkantottak az életedbe és szimpatikus voltál nekik. Most viszont késő van, úgyhogy megmutatom a szobádat.
Valóban, az óra már majdnem éjfelet mutatott. A szobája nem volt messze az irodától, de a folyosókon el tudott volna tévedni. A szoba nagyobb volt, mint amire számított: A jobboldali fal közepén egy franciaágy, a szoba túlsó felében egy szekrény foglalt helyet. Volt még egy íróasztal, egy éjjeli szekrény és nyílt egy kis fürdőszoba is. Kate elámult, ugyanis a szobájában volt még egy olyan számítógép, amilyet a S.H.I.E.L.D. használ.
- A ruhák miatt ne aggódj! Holnap jön egy emberünk, aki segít rádillő ruhákat találni. Addig keress valamit a szekrényben.
- Nagyon köszönöm! – felelte ásítva a lány. – Jó éjszakát!
- Jó éjt! – köszönt el Nick Fury.
Kate gyorsan letusolt, majd belebújt egy pizsamába és lefeküdt. Hamarosan elnyomta az álom.
. . .
Kate itt egy kicsit megszakította a gondolatmenetet, mert majdnem leesett az ágyról, ahogy átfordult, ugyanis épp egy nagy hullám taszította meg a hajót. Amikor elhelyezkedett visszatért a gondolataihoz, immár félálomban:
Másnap későn ébredt. Magát is meglepte, milyen békésen tud aludni idegen helyen. Valaki kopogtatott az ajtón. Felkászálódott és ajtót nyitott. Egy fekete, testhezálló ruhát viselő nő állt ott. Maria Hillnek hívták. Segített Kate-nek kiválasztani azokat a ruhákat, amik jók voltak rá, majd előkeresett egy ruhát a mai találkozásra. Egy sötétkék farmert és egy hosszú fehér pólót vett fel, ami kicsit emlékeztette az otthoni ruháira. Haját megmosta, majd a frufruját a füle mögé tűrte, a többit meg ráborította. Ezután Hill ügynök elkísérte Nick Furyhoz.
- Jó reggelt! – köszönt elsőként a lány.
- Jó reggelt! – válaszolta Fury. – Készen állsz a találkozásra?
- Azt hiszem, igen – mondta bizonytalanul Kate.
- Akkor első lecke, hogy nincs olyan, hogy „azt hiszem” – oktatta ki az igazgató. – Legyél határozott, magabiztos, különben elbuksz.
- Igenis, uram – mosolygott Kate. – Készen állok, de félek.
- Mégis mitől? – kérdezte Nick Fury csodálkozva.
- Hát, ezen áll vagy bukik minden. Ha nem keltek jó benyomást, nem fognak megkedvelni – válaszolta a lány bátortalanul.
- A félelmeinkkel szembe kell nézni és akkor legyőzhetjük.
- Akkor menjünk! – mondta Kate határozottan.
Fury kinyitott egy ajtót, majd beléptek. Egy kör alakú asztalnál ültek a Bosszúállók. Amikor Kate megpillantotta őket, nem akart hinni a szemének. Amerika kapitány kék felsőt és az egyenruhája nadrágját viselte, Thor az asgardi öltözetében volt, Natasha és Sólyomszem a hagyományos ruhájában. Tony Stark is feketét húzott, Mr. Banner pedig liláskék inget és barna szövetnadrágot viselt. Várakozóan tekintettek az ajtó felé. Mikor az becsukódott Nick Fury megszólalt:
-Ő itt Katherine, az új Bosszúálló jelölt. Most itt hagylak benneteket, ismerkedjetek meg, aztán majd meglátjuk… - majd megfordult és távozott.
- Hát üdv nálunk… - köszöntötte mosolyogva Steve Rogers, ám Tony Stark a szavába vágott:
- Üdv, tudjuk, hogy majdnem mindent tudsz rólunk és mi is ismerünk, úgyhogy nem kell bemutatkoznunk. Hogy állsz a fizikával és a számítógépekkel?
- Stark, még csak most jött, muszáj ezzel zaklatni? – állította le Amerika kapitány.
- Látom, még mindig nem jöttök ki jól egymással – szólalt meg félénken a lány, mire mindketten csodálkozva rámeredtek.
- Szerintem ezt most hagyjuk abba! – szólalt meg a nő, majd a lány felé fordult. – Szia, Natasha Romanoff vagyok, de hívj csak Natashának.
- Ti pedig szólítsatok Kate-nek – majd üdvözölte Thort, Bannert és Bartont.
- Szuper! – szólalt meg újra Stark. – Mindenki ismer mindenkit, szóval visszatérhetünk a kérdésemre?
- Fizikát csak 2 éve tanulok, színötös voltam, de a tanárom úgy magyarázott, hogy nem sokat értettem belőle.
- A számítások mentek?
- Képlet alapján persze!
- Akkor nincs minden veszve – állapította meg a Vasember.
- Lehet, hogy közhelyesen hangzik, de ez valami hihetetlen. Egyszerűen csodálatos, hogy itt lehetek veletek, amikor azt hittem, hogy csak filmben léteztek – mondta Kate, miközben a többiek mosolyogva figyelték a csillogó szemű lányt.
 - Mi is örülünk, hogy itt vagy – szólalt meg a kapitány, mialatt egy székhez vezette a lányt.
- Mennyit láttatok az életemből? – tette fel azt a kérdést, ami régóta foglalkoztatta.
- Én elég sokat, – felelte Natasha – a S.H.I.E.L.D. már fél éve keresi a megfelelő embert.
- És mégis hol volt a kamera?
- Volt egy a tábla oszlopában, egy a tesiteremben és egy az udvaron, plusz ami a lakásotokban volt. Ezen kívül az iskolai kamerák felvételeit is átnézték – válaszolt Sólyomszem.
- Hát akkor jó sok mindent láttatok. De miért volt erre szükség?
- Kíváncsiak voltunk a személyiségedre, a viselkedésedre és a dühkezelésre – felelte Bruce Banner.
Kate tűnődve hallgatott egy darabig, aztán megszólalt:
- Akkor viszont tudjátok, hogy alkalmatlan vagyok.
- Nem jó szögből nézed a dolgokat. Nem kell feltétlenül harcosnak lenned. Az leszel, amiben a legjobb vagy – bátorította Thor, amit a lány egy hálás mosollyal viszonzott.
- Nem megyünk enni? – szólt közbe Stark – Mert én éhen halok!
- Menjünk! – mondta mindenki egyszerre. Nevetve indultak el az ebédlőbe, mintha régi barátok lettek volna. Evés alatt Kate rengeteg kérdést tett föl és ő is sokat mesélt az életéről. Úgy tűnt, jól megvannak és a többiek befogadták. Aznap körbevezették a hajón, megmutatták a szobáikat, a vezérlőtermeket, a laborokat, a fegyverraktárt, aztán a csapat többségének mennie kellett. A kapitány elkísérte a lányt a szobájába.
- Bejöhetek? Kérdezni szeretnék valamit.
- Persze! Ülj csak le! – mondta Kate és a székre mutatott, míg ő az ágyra telepedett le.
- Kösz! Mi lett azzal a fiúval?
- Úgy egy hónapja balesete volt–felelte szomorúan Kate némi hallgatás után. – Beléjük szaladt egy teherautó. Nem élte túl. Csak barátok voltunk, nekem viszont több volt annál...
- Sajnálom, csak azért kérdeztem, mert tudod Peggy …, már úgy sem látom  - mondta halkan. - Ő volt az egyetlen nő, aki szeretett.
- Nekem meg ő volt az első fiú, akit a barátomnak mondhattam.
Egymásra mosolyogtak, majd elköszöntek.                                                    
. . .

Kate pedig elszenderedett és mély álomba merült.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése